John Maust kísérleti zenéje miatt gyakran nevezik retro-futuristának, dalai moziszerű, furcsa látomások. A zenészt legutóbb tavaly hallhattuk az A38-on, most azonban a rajongók nagy örömére szeptember 9-én az Akvárium Klubba is elhozza különös dallamait.

John Maus egy igazán rejtélyes zenész. A szintipopot és a jeges minimalizmust gyúrta össze kecsességgel és abszurd humorával, ezeket érhetjük tetten 2006 óta megjelent három nagylemezén is. Zenéje rendkívül változékony, 80-as évekbeli dobgépei és az alkalmazott szintetizátorhangok miatt gyakran nevezik retro-futuristának.

A dalai filmszerűek, a pátosz a lendületes basszusfutamokban, arpeggiókban és persze a mélyen rezonáló énekhangjával idéződik meg. Moroder segített feltérképezni ezt a területet, de Maus inkább a reneszánsz polifónia és a poszt-punk iránti szeretetén keresztül keresi a kadenciát. A zenei ötletek olyan radikális összeolvadása ez, amennyire radikális maga a szándék.

Maus egy „időn kívüli ember”, aki a punk rock nyelvének használatával próbál értelmet adni világunk embertelenségének. 2011-ben jelentette meg sokat dicsért, We Must Become the Pitiless Censors of Ourselves című albumát, amely mániákus energiájával vívta ki a figyelmet. A ma már kísérleti popklasszikusnak számító lemez hatalmas áttörést jelentett Maus számára, és meghozta az elismerést is, valamint korábbi munkásságát is a figyelem középpontjába helyezte. A Pitiless Censors világkörüli turnéja és egy ritkaságokból és kiadatlan számokból álló gyűjtemény összeállítása után Maus visszatért akadémiai elfogaltságaihoz és 2014-ben a kommunikációról és az ellenőrzésről írt disszertációjával politikai filozófiából doktorált.

A teljes album:

Röviddel ezután elkezdte építeni saját moduláris szintetizátorát, és addig dolgozott a nyomtatott áramköri lapokkal és az alkatrészek forrasztásával, míg végül egy olyan eszközzel nem rendelkezett, amely minden elképzelésének megfelelt. Miután sikerrel teljesítette ezt a feladatot, ismét a dalszerzés felé fordult, így született meg 2017-es Screen Memories című lemeze, amelyet Funny Farm néven emlegetett minnesotai otthonában írt. A farm egy magányos hely, a táj éppoly fenséges, mint amennyire szigorú, így a dalokba óhatatlanul belopakodik egy kevés a fagypont alatti téli hidegből, ahogy a nyár zümmögő darazsaiból is. Legutóbbi lemezét Addendum címmel 2018-ban adta ki.

A szeptember 9-i koncertre a jegyek már elérhetők a www.livenation.hu és a www.funcode.hu oldalon.