Vannak olyan viták az életben, amik örökre lezáratlanok maradnak. Van-e Isten vagy nincsen, tyúk vagy a tojás, Fradi vagy Újpest, Beatles vagy a Stones, Pepsi vagy Coca Cola, jobboldal vagy baloldal. Ilyen globális vita az is, hogy értékelhető-e bármi abból, amit a Metallica az első négy klasszikus thrash metal lemeze után csinált. Az ősmetallicások szerint egyáltalán nem, a kevésbé szűklátókörű, kevésbé konok és kevésbé hajthatatlan zene- és Metallica-rajongók szerint: igen. Na, és akkor már be is szóltam az ősmetallicásoknak.

Mint tudjuk: a világ legnagyobb ma is működő heavy metal zenekara, a Metallica M72 nevű világkörüli turnéjával jövőre Budapesten, a Puskás Arénában is fellép, ráadásul kétszer: június 11-én és 13-án, ráadásul két különböző setlisttel. Ennek kapcsán és ennek örömére kísérletet teszünk itt, a Pop Eye-on arra, hogy kibékítsük a két tábort, és kiegyezzünk egy döntetlenben: abban, hogy a Metallica mindig is jó volt és mindvégig az is maradt – még ha voltak is hullámvölgyeik. Én nagy összegben mernék fogadni arra, hogy nem fog összejönni a kiegyezés, de meglátjuk… Szóval, miután megírtam saját, különbejáratú véleményemet a kérdésről, felkérem Cserna-Szabó András barátomat – aki szerint már a negyedik …And Justice for All című lemezük is szar, és az leginkább a jólkereső ingatlanügynökök thrash metálja –, hogy kénye-kedve szerint bassza le a Metallicát.

A teljes cikket itt olvashatod el.

Itt pedig meghallgathatod a Metallica-playlistek első részét, amit értelemszerűen kedvenc számaimból állítottam össze, de úgy, hogy egy halom még ki is maradt, mert ha nem hagytam volna ki őket, két hétig hallgathatnánk a válogatást. Aztán mostantól kisebb-nagyobb rendszerességgel zenész, színész, újságíró, író barátaink is összeállítanak majd egy-egy playlistet.

Igazságot a Metallicának!:)