Az amerikai rockzenekar sajátos glam rockja óriási hatást gyakorolt a punkokra, a 80-as évek alteros gitárzenekaraira, a glam metálosokra és a grunge bandákra is, pedig a New York Dolls mindössze 5 évig létezett és a két nagylemez, amit közben kiadott, nem nagyon kellett a közönségnek. Aztán 2004-ben Morrissey unszolására ismét összeálltak, és milyen jól tették.

A New York Dolls túl korán érkezett a popzenébe. Az első körben 1971 és 1976 között aktív zenekar glam rockot játszott, de elég sajátos stílusban: nyersebben, harsányabban, zajosabban, mint mások. Zavarba hozta a közönség jelentős részét, két ebben az időszakban kiadott nagylemeze (New York Dolls 1973-ban, majd Too Much Too Soon 1974-ben) nagyon nem aratott sikert, bár a kritikák méltatták mindkét albumot. De a jó kritika még nem elég, abból például nem lehet megélni. Így a New York Dolls 1976-ban feladta, és itt sokan azt gondolták, végleg vége a dalnak.

De aztán valami mégiscsak történt. Egyre többen említették őket a fő ihlető forrásaik között, miközben a New York Dolls lemezek eredeti kiadásainak értéke szépen lassan megközelítette az aranyárat. Rengetegen hivatkoztak rájuk, és hogy tisztában legyünk a New York Dolls jelentőségével, íme egy szép nagy és korántsem teljes lista az egymástól zeneileg gyakran távol eső előadókból, akik számára ez a zenekar jelentette a kakaót: Sex Pistols, Kiss, Mötley Crüe, Guns N’ Roses, Jesus and Mary Chain, David Bowie, Japan, R.E.M., Replacements, Alice in Chains, Soundgarden, Cramps, Libertines, Manic Street Preachers. Az pedig, hogy a New York Dolls 2004-ben ismét összeállt, majd 2006. július 25-én friss dalokkal teli nagylemezt adott ki, Morrissey-nek volt köszönhető.

A New York Dolls tagjai Morrissey unszolására álltak össze 2004-ben mindössze egy koncet erejéig. Ez pedig olyan jól sikerült, hogy David Johansen énekes, valamint a gitáros Sylvain Sylvain úgy döntöttek, ismét megpróbálják. A visszatérő nagylemez pedig, melynek One Day It Will Please Us to Remember Even This lett a címe, elég nagyot ütött, a New York Dolls fennállásának legsikeresebb albuma lett, és ezúttal nemcsak a szakma díjazta az albumot, hanem a listákon is jól szerepelt. A folytatás azonban a régi formát hozta sajnos. Bár a 2009-es Cause I Sez So albumot a szakma bírta, a listákon viszont már korántsem teljesített olyan jól, az utolsó nagylemezt pedig (Dancing Backwards in High Heels) a kritika sem díjazta. Így a New York Dolls még abban az évben feloszlott, és ezúttal végleg. Sylvain 2011-ben, Johansen pedig 2025-ben elhunyt. Úgyhogy azóta már csak a lemezek maradtak.

A 2006-os nagylemezt kiadták egy bónusz DVD kíséretében is, ami a zenekarról, valamint a One Day It Will Please Us to Remember Even This készítésének folyamatáról mesél: