Lehetséges-e párhuzamosan fetisizálni az internet előtti kor tudatlan ázsiai nőjét és kritizálni az őt korrumpáló, imperialista rocksztárt? David Bowie és Iggy Pop közös szerzeményének, az 1977. május 13-án megjelent China Girl című dalának történetéből kiderül, hogy esetükben mindkét vállalkozás sikeres volt; különösképpen azért is, mert a rocktörténet egyik legszebb bromance-e is azzal indult, hogy az akkor már nagyon ismert Bowie magát Iggyt tette meg fő hobbijának, és ezzel egy életre sínre rakta az akkor már a tipikus rocksztár-halál irányába vonagló Iggyt.

Pop, Töri, Satöbbi rovatunk első cikkének megírására egykori Wan2-s kolleganőnket, jelenleg a Nyugati Fény főszerkesztőjét, Kessel Krisztinát kértük fel, mert belőle csak egy van a Földön, és mert imádja Bowie-t, mi pedig imádjuk, ahogyan ír. Tessék:

A történet ’76-ban indult, amikor Iggy és Bowie Amerikából közösen átcuccoltak Berlinbe, hogy megtaláljanak valamit, amit ma úgy neveznénk, hogy „önmagukat”. Persze az ekkora vállalkozásokhoz ugyanekkora arc is kell, és mint a történelem mutatja, az ilyen vállalkozások sosem sikeresek: Bowie és Iggy ennek következtében leginkább egymást találták meg.

Iggy & Bowie Berlinben:

De mit csinál Európában egy örök félmeztelensére predesztinált eszelős anarchista és egy kokókárosult ötvenkilós brit entellektüel a miniatűr berlini szabad enklávé által biztosított egzisztenciális hullámvasúton? Hát kiírják magukból a kulturális zavarodottságot; a dal címe: China Girl. A szöveg Iggyé, a zene Bowie-é.

Történt ugyanis, hogy Iggy korábban, Franciaországban megismert egy nőt, aki egy mukkot nem beszélt angolul, lévén, hogy vietnámi; mindazonáltal az érzelmek elszabadulhattak, mert a két fél kénytelen volt gesztusokkal és füstjelekkel kommunikálni, és az mindig jót tesz a romantikának, hiszen a másik fél megismerését kevésbé zavarja meg a realitás.

Kuelan Nguyen ugyan csupán látogató volt a Bowie-Iggy univerzumban, azonban mégiscsak neki köszönhető a dal, amely az Idiot című (első Iggy Pop szóló) lemezen jelent meg, és leginkább úgy szól, mintha egy gombával benőtt mocsár alól akadozna egy kiszuperált rádió.

A legérdekesebb azonban a szöveg, amely kapásból kínainak minősíti át a vietnámi nőt az „egyszerűség” kedvéért, és nem nélkülöz olyan provokációkat sem, mint a „horogkeresztek víziói”, amelyek a mai kulturális közegben Kanye West és az általa méltán elfoglalt diliház irányába mutatnának. Ugyanakkor a szövegből inkább jön le a kulturális különbségek miatt felmerülő zavartság, és talán egy kicsit a provokáció, mint bármilyen náci ideológia.

Iggy dalát persze nem játszotta a legelvetemültebb dj-ken kívül senki, és el is tűnhetett volna a süllyesztőben, ha Bowie, a mindig gondoskodó jóbarát úgy nem vélte volna, hogy némi jogdíjakat át kéne játszani Iggynek: felvette hát a közös dalukat a Let’s Dance című lemezére, ami karrierjének első kifejezetten kereskedelmi rekordokat hajtó vállalkozása volt.

Bowie tehát az ufók helyett abban az időszakban az MTV (Music Television, nem az M1) közönségével igyekezett közelebbi kapcsolatba kerülni, aminek eredményeképpen egyszer csak kijött a Let’s Dance, amely a kommerciális siker csúcspontja volt és aminek hátszelén a China Girl is be tudott robbanni a köztudatba.

A kommerciális sikernek oka nem utolsósorban az, hogy videóklip is készült hozzá: a dalt letisztították minden „iggységtől”, és castingoltak egy kínai nőt a kliphez, amely nagyjából szó szerint igyekszik leképezni Iggy tíz-tizenegy évvel korábbi dalszövegét. (További vicces fordulat, hogy Iggy később sokáig együtt élt egy japán nővel, de abból a frigyből Japanese Girl című szám végül nem született:)   

Iggy egy ausztrál tévécsatornának nyilatkozik a China Girlről és Bowie-val kötött barátságáról, majd teljesen értelmezhetetlen fordulattal feltűnik mellette japán barátnője, aki, szegény, annyira zavarban van, hogy az már nekünk kínos.

A Sydney-ben forgatott China Girl klipjében Bowie vigyorogva húzogatja a szemhéját csíkra, hogy ázsiainak nézzen ki, megjelennek az evőpálcikák és a szögesdrót is, amely fogva tartja a tudatlan és ártatlan kínai nőt, aki szemlátomást megmentőt lát a lenapozott, kivasalt és hirtelen eszelősen jóképűvé vált Bowie-ban. A női szereplő, Geeling Ng, a forgatás és azt követő turné egy részének idejére össze is jött Bowie-val, aki aztán magánrepülőgépével repkedett vele ide-oda. Geeling a későbbiekben mindig nagyon kedvesen és szűkszavúan nyilatkozott az együtt töltött időről.

(A hölgy sztorijáról bővebben itt olvashattok.)

Az interszekcionális tudományok agresszív térhódítása előtt a klip, illetve a kapcsolat nagyjából annyira számított problémásnak, mint egy barna süteményt négercsóknak nevezni, Bowie azonban már akkor is azt mondta, hogy a video inkább kritikája az imperializmusnak, mint bármi más és mindezt azzal magyarázta, hogy az „I’ll give you eyes of blue” című sor voltaképpen a nyugatiak által kitalált asszimilációs irányelvek kigúnyolása. (Valamint vélhetőleg utalás arra a jelenségre is, hogy az ideiglenesen Dél-Kelet-Ázsiában állomásozó amerikai katonák előszeretettel léptek szexuális kapcsolatra a helyi nőkkel, ingyen, pénzért vagy erőszakkal, mely aktusokból előfordult, hogy kék szemű gyerekek születtek – aminek egyébként ott senki nem örült.)

Bowie interjúkban azt is nyilatkozta, hogy a dal rasszizmusellenes, és arról szól, ahogyan a nyugati világ le akarja igázni a keleti kultúrát és az ott élő embereket, de amellett, hogy Bowie egészen biztosan nem volt rasszista, azért nehéz lenne rasszizmusellenes felhívásként értelmezni az ázsiai sztereotíp nőt hajszoló dalt.

A dalnak a zavaros és egyben jó értelemben vett primitívsége az, ami alkalmassá tette arra, hogy egyfajta kulturális Rorschach-tesztté váljon: a Z-generáció egyetemistái feminista és posztkoloniális elemzéseket hajtanak rajta végre, míg az X-generáció tagjai vígan veretik rá bulikban mindenféle lelkiismeretfurdalás nélkül. Mindeközben az elárvult, de továbbra is kérlelhetetlenül proto-punk Iggynek a mai napig jó pénzt hozhat az egyetlen olyan slágere, amit játszanak az oldie-adók, Bowie pedig soha többet nem fog meghalni, mert azt szerencsére csak egyszer kell.