Igazi fuckoff-zene egyenesen Manchesterből két kötött símaszkos csávótól, akiknek se neve, se arca nincsen. De eleve ki a pöcsömet érdekli a név meg az arc, ha ilyen jó a zene? Vagy épp ezért kéne, hogy érdekeljen? Összezavarodtam. Na, ilyen az igazi fuckoff-zene!

Mielőtt belevágnék új kedvenceim, a Cooper T ajnározásába, pár szó a rovatról. Azért szerepel a nevében a ‘személy’ szó, mert iitt jelennek majd meg a személyesebb hangvételű cikkeink: élménybeszámolók koncertekről, fesztiválokról, partikról, szerelmeslevelek a kedvenceinkhez, szubjektív értékelések, kritikák, vélemények. Lesznek ebben a rovatban vendégszerzőink is. De most előbb én jövök, és a Cooper T.

Pár hete futottam bele egy új számba (One Stop a címe), ami nagyon tetszett, és azonnal felismertem – szégyen is lett volna nem felismerni –, hogy Jason Williamson, a Sleaford Mods első sora adja a vokált. Vagyis csak az egyiket, és mint később kiderült, a vendégvokált, merthogy a szám egy Cooper T nevű, akkor még nem tudtam, hogy személyhez vagy zenekarhoz tartozik, és ez a másik hang a vezérhang. Miután ezzel tisztába kerültem, egyre inkább kíváncsi lettem a Cooper T-re.

A Cooper T-ről három dolgot lehet biztosan tudni. 1. Manchesteriek. 2. Ketten vannak. 3. Kurvajó a zenéjük. Ja és még egy: hogy a két fickóról egyébként nem tudni semmi egyebet. Persze könnyen lehet, hogy pár manchesteri tudja jól, kik ők, vagy tudják, azok, akikkel már felléptek (közös volt a színpad mellett a backstage is), vagy dolgoztak együtt, mint amilyen a Sleaford Mods, de említhetnénk még a Kneecapet vagy Dub Phizixet is.

Az biztos, hogy a két arc évekkel ezelőtt kezdtek el együtt stúdiózgatni, amit aztán megmutattak másoknak is, és miután elég jók lettek a visszajelzések, folytatták a stúdiózást meg felléptek kisebb helyeken. Egy ponton túl érezték, hogy ideje komolyabban időt szánni a zenére, valamiféle formába terelni az eddigieket, és így született meg Cooper T. Ami úgy hangzik, mintha egyetlen személyt takarna, de valójában kettőről szól, az ő közös perszónájukat takarja a név. Aztán, hogy ez minél inkább kifejezésre jusson, felhúzták a símaszkokat – és azóta úgy festenek, mint két klón, vagy mint egy alak meg a tükörképe. Így végképp a zene beszél helyettük.

A Cooper T nagyon egyszerű zene okosan kimért összetevőkkel. Amolyan igazi brit street music, van benne mindenből egy kicsi: rap, punk, ska, elektronika, dnb, szemtelenség, provokáció, ironikus megfigyelések a brit munkásosztály hétköznapjairól, és fuck off! Olyan zene, amire – korosztálytól függetlenül – ugrálsz, lökdösődsz, oldalra köpködsz, röhögsz. Minden számuk közben három és fél percre vidám és alapvetően békés, de azért nagy huncut futballhuligánná változol.

A Cooper T 2021 óta adja ki a kislemezeit, 2023-ban és 2024-ben pedig kijött egy-egy pusztítóan jó EP-jük. Talán idén jön a nagylemez is már. Persze jó egy újabb EP is, azzal is beérem. Már a barátaim, jöhet bármi, cserben biztos nem hagynak. Hisz, mint már mondtam is, a barátaim.